*A reggel 10.00 órai és az este 18.00 órai prezentációk külön, az egész napos workshopon való részvétel nélkül is látogathatók, de regisztráció ezekhez is szükséges. Részletes program alább.

© photoblog.hu

A Népszínház utca Budapest egyik legellentmondásosabb utcája. Hagyományosan a városba érkezők első megállója, az utca számos kulturális és etnikai csoportnak ad otthont, mégsem tud eléggé profitálni kulturális sokszínűségéből. Miközben a Teleki tér és környéke számos új kulturális és szociális központtal és egy közösségi tervezésben megvalósított parkkal gazdagodott, az egykor virágzó kereskedőutca hírét még mindig leromlott közterek, felújításra szoruló épületek, üres üzletek és látványos társadalmi konfliktusok rontják.

A november 14-én a Kortárs Építészeti Központ és a Roeleveld-Sikkes építésziroda által szervezett workshop célja a helyi szervezetekkel, tervezőkkel, döntéshozókkal és nemzetközi szakértőkkel megvizsgálni az utca lehetőségeit, megrajzolni jövőképeit, azonosítva a környék átalakulásának lehetséges forgatókönyveit: Milyen eszközök állnak rendelkezésre az utca kiskereskedelmének felvirágoztatására? Milyen szerepe lehet a Népszínház utcában a helyi vállalkozásoknak, hagyományos mesterembereknek és vendéglátásnak? Hogyan fogathatóak vissza a turizmus bevételei a környék infrastruktúrájába és szolgáltatásaiba? Hogyan őrizhető meg az utca kulturális sokfélesége a társadalmi konfliktusok enyhítése mellett?

A workshop során a résztvevők megismerkednek egy hágai utcarehabilitáció részleteivel és eredményeivel, majd megvizsgálják a Népszínház utca problémáit és lehetőségeit, különös tekintettel az innovatív szakmai-lakossági együttműködési formátumokra, szabályozási keretekre, a tematikus utcák előnyeire és hátrányaira, a rehabilitáció finanszírozási modelljeire. A workshop célja olyan fejlesztési forgatókönyvek kidolgozása, amelyek perspektívákat nyújtanak az utca kiskereskedelmének fejlesztéséhez, az üres üzlethelyiségek hasznosításához, a lakosság és a helyi szociális-kulturális szereplők bevonásához, új lakossági és turisztikai szolgáltatások kidolgozásához, illetve az utca vonzerejének javításához.

Program:
Időpont: November 14., péntek, 9.30-19.00
Helyszín: Kesztyűgyár Bp. 1084, Mátyás tér 15.

09.30 Regisztráció
10.00 Előadások: A hágai Paul Krugerlaan rehabilitációja (Manish Dixit) és a Roeleveld-Sikkes iroda hágai projektjei (Jan van Huizen)
11.00 Workshop bemutatás, szabályok, módszerek
11.30 Workshop 4 tematikus csoportban (ötletek, tervek, koncepciók összegyűjtése)
13.00 Szünet
14.00 Workshop 4 tematikus csoportban (ötletek, tervek, koncepciók csoportosítása)
15.00 Három koncepció részletes kidolgozása
16.30 Témák szerinti prezentáció
17.00 Szünet
17.30 Integrált terv elkészítése
18.00 Integrált terv bemutatása

A workshop vendégei Manish Dixit és Hedwigis Verheijen, a Hágai Önkormányzat (Hollandia) munkatársai, a hágai Paul Krugerlaan rehabilitációjának tervezői.

Manish Dixit 20 éve, ingatlanfejlesztőként kezdte karrierjét. Számos nagyléptékű lakásépítési és kereskedelmi fejlesztési projektben vett részt. Az elmúlt évtizedben leginkább társadalmi problémáktól sújtott, rosszul működő városi területek rehabilitációján dolgozott: munkájában kiemelt fontosságú a közösségi részvétel és a helyi társadalmi-gazdasági folyamatok elősegítése a fizikai átalakulás által.

Hettie Verheijen 23 éve dolgozik a város- és köztérfejlesztési projektekben. A Hágai Önkormányzat Terület- és projektmenedzsereként a hágai Transvaal negyedben (és a Paul Krugerlaan-on) zajló, ingatlanfejlesztési, köztéri, közlekedési és gazdasági dimenziójú projektek koordinátora. Itt közvetítő szerepet játszik az önkormányzat, a különböző önkormányzati osztályok és külső szereplők (ingatlantulajdonosok, fejlesztők, lakók) között.

A Paul Krugerlaan Hága Transvaal nevű negyedében található. Az utca a 20. század elején lakóövezetként épült, de földszinti lakásait már az utca első évtizedében elkezdték boltokká alakítani. Az 1980-as években az első suriname-i, török és marokkói bevándorlók itt nyitották meg üzleteiket. Az ezredfordulóra az utcában mintegy 150 üzlet működött, száznál is több ingatlantulajdonossal. A csökkenő befektetési kedv nyomán az üzletek és a környék állapota romlott, a látogatók és vállalkozók száma megcsappant, az üzletek és közönségük diverzitása csökkent. 2009-ben a hágai önkormányzat integrált rehabilitációs folyamatba kezdett, hogy megállítsa a környék romlását: a projekt eredményeképpen az utca visszanyerte vonzerejét, új vállakozókat és üzleteket csábítva a negyedbe.

A Nyitva! Kiadó Üzletek Fesztiválján (2014. szeptember 19 – október 19.) régóta kiadatlan budapesti üzlethelyiségek nyílnak meg egy hónapra és telnek meg élettel.

A helyiségekbe beköltöző, feltörekvő kezdeményezések nagyobb elköteleződés nélkül próbálhatják ki egy bérelt üzlethelyiség előnyeit. A régóta parlagon heverő terek felélednek, felfedve a bennük rejlő lehetőségeket.

A fesztiválon résztvevő önkormányzati- és magántulajdonosok egy személyes, bizalmi kapcsolaton alapuló, újszerű ingatlanközvetítésre mondtak igent, mikor felajánlották kiadatlan helyiségüket. A beköltöző projektek palettája rendkívül színes: az utcai jelenlét nem csak a kiskereskedelem vagy vendéglátás számára jelenthet egyedülálló lehetőséget, de a társadalmi és kulturális vállalkozások számára is.

A tulajdonosok és beköltözők mellett a fesztivál egy harmadik szereplőnek is vitathatatlan nyereséget hoz: Budapestnek. Hiszünk benne, hogy az a város, ahol a lakosság használhatja és kihasználhatja a mellőzött erőforrásokat, egy fenntartható város, ahol teret kap a közösség, a tudás és a kreativitás.

Szeretettel várjuk programjainkra és helyszíneinkre mindazokat, akik szintén hisznek vagy szeretnének hinni ebben!

A fesztivál a Fővárosi Önkormányzat és a Kortárs Építészeti Központ közös szervezésében valósul meg.

NYITVA! Kiadó üzletek fesztiválja

Az egy hónapra megnyíló üres utcai helyiségekben szervezetek, projektek és intézmények próbálhatják ki magukat egy-egy hétig vagy akár egy teljes hónapig, olyan tevékenységeket mutatva be a nagyközönségnek, amelyek tartósan értéket tudnak teremteni a helyi közösség és a város számára.
A helykereső kezdeményezések így jelentős elköteleződés nélkül próbálhatják ki elképzeléseiket, üzleti stratégiájukat, növelhetik meg közönségüket.

Ez lehetőséget ad az üzlettulajdonosoknak is, hogy megismerkedjenek olyan inspiráló kezdeményezésekkel, amelyek akár hosszútávon is bérlőikké válhatnak, illetve, hogy láthatóvá tegyék régóta kiadatlan ingatlanjukat.

Kiknek a jelentkezését várjuk?

Szervezetek, projektek, intézmények,
amelyek egy üres üzlethelyiséget megtöltenének egy hétre, vagy akár egy egész
hónapra tartalommal és élettel, amelyek szeretnék megmutatni, hogy milyen többletérték létrehozására képesek az utcai megjelenés vagy épp egy közös munkatér segítségével.

Helyiségtulajdonosok,
akik régóta kiadatlan ingatlanjukat láthatóbbá tennék és szívesen megismerkednének izgalmas projektekkel, amelyek hosszútávon akár bérlőikké is válhatnak.

​Helyszínek

Földszinti (esetleg: félemeleti / alagsori), utcai (esetleg: udvari), üresen álló budapesti, minimális infrastruktúrával (áramvételi lehetőség, zárhatóság) ellátott, felújítandó / felújított üzlethelyiségek. (Szervezés alatt!)​

Jelentkezés

Projekteknek: 2014. július 2., éjfél LEJÁRT!
Tulajdonosoknak: 2014. július 25.​, éjfélig meghosszabbítva

​A felhívás részleteit és a jelentkezés feltételeit tartalmazó dokumentum letölthető itt, kérjük a jelentkezés előtt olvassa el figyelmesen!:
nyitva_felhivas_2014_uj

Jelentkezési űrlap:
Projekteknek elérhető itt.
Tulajdonosoknak elérhető itt.

Zsűrizés

A zsűri 2014. július 15-ig dönt a beérkezett projektötletekről, ezt követően minden jelentkezőt értesítünk az eredményről.

A zsűri tagjai:
Finta Sándor, Budapest főépítésze, Rögtön jövök! programvezető
Kádár Bálint, építészmérnök, a KÉK elnöke
Polyák Levente, városkutató, a KÉK Lakatlan programjának alapítója
Schanz Judit, városszociológus, a KÉK Lakatlan programjának munkatársa
Szerdahelyi-Németh Klára, településmérnök, a Rögtön jövök! program ötletgazdája
Ughy Attila, Városképvédelmi és Városfejlesztési Tanácsnok, Rögtön jövök! programvezető

Szervezők

Ebben az évben először kerül megrendezésre a Nyitott üzletek fesztiválja. A szervezők, Budapest Főváros Önkormányzata és a Kortárs Építészeti Központ két éve dolgoznak azon, hogy a főváros parlagon heverő, régóta kiadatlan ingatlanjai gazdára találjanak, hogy hozzáférhetővé váljanak helyet kereső kulturális, közösségi, innovatív kezdeményezések számára, így járulva hozzá egy-egy környék, városrész fejlődéséhez.

Program:

Június 16. (hétfő) 19.00-20.30
Paul Oudeman előadása

Június 17. (kedd) 10.00-17.00
Helyszínbejárás és workshop

A Lakatlan az üres iskolaépületek után egy új ingatlan- és tértípussal foglalkozik: az alulhasznosított irodaházakkal, irodaépületekkel. A jó példát ismét Hollandia szolgáltatja: Amszterdam város önkormányzata 2006 óta igyekszik növelni befolyását a város irodatereinekhasznosítása terén, megvalósítható megoldásokat keresve a kiadhatatlan irodaépületek újszerű hasznosítására.

Tavaly év végén a holland főváros irodatereinek 18% állt üresen. Bizonyos területeken koncentráltan jelentkezik a probléma, elérve az 50%-os üresedést, komoly értékcsökkenést okozva ezzel az épületek környezetében.

Üres irodaépületek Amszterdamban (2013. november, forrás: http://www.amsterdam.nl)

Office Space Intermediary ‒ Az amszterdami közvetítő

A városvezetés a probléma átfogó kezeléséhez érdekében számon tartja az irodaházak kihasználtságát, térképezi az üresen álló irodaépületeket és létrehozta saját közvetítő irodáját, az Office Space Intermediary-t Paul Oudeman ingatlanfejlesztő vezetésével. Oudeman az önkormányzat megbízásában segíti az ingatlantulajdonosokat, hogy kiadhatatlan ingatlanjaik hasznosítására új módokat találjanak, lakóépületekké (pl. a diákszállások és fészeklakások számának növelése érdekében), hotelekké, egészségügyi intézményekké, vagy kezdővállalkozásokat segítő inkubátorházakká alakítva azokat. Az épületek új funkcióinak megtalálása nem csak a menedzsment újragondolását (közvetítő iroda), de új pénzügyi (pozitív ösztönzők, bírságok és támogatások megvonása), jogi és várostervezési (engedélyeztetések, rendezési tervek) megoldásokat is követel.

Kattints ide a beágyazott videó megtekintéséhez.

Üres és alulhasznosított irodaépületek Budapesten

Miközben Hollandiában, Németországban vagy Ausztriában az üres irodaépületek a funkcionális újragondolás és az ideiglenes használat legfontosabb terepei, Magyarországon továbbra is kevés szó esik a hosszútávon lakatlan irodaépületek alternatív hasznosításának lehetőségeiről.

Részlet Kohout Dávid 2012-es, az üres budapesti irodaházak funkcionális átgondolását javasló diplomatervéből

Az ezredforduló táján átadott irodaházak nagy arányú üresedésének okát elsősorban a gazdasági válság jelenti: a hiteltörlesztéshez szükséges bérleti díjak még ma is irreálisan magasak, az 1970-90-es évek között épült irodák pedig szerkezeti és esztétikai elavultságuk miatt találnak nehezen gazdára. Ezeknek az épületeknek tetemes a fenntartási költsége, befektetőt találni vagy hosszútávon kiadni az irodatereket pedig egyre nehezebb. A kiutat az irodák funkcionális újragondolása jelentheti. A jelenleg üres irodaházak munkatérként is megújulhatnak, ha képesek megteremteni azt a kreatív munkakörnyezetet, amely ma már egyre inkább a bérlői diverzitástól, a helyben kialakítható együttműködések lehetőségétől, az épület „nyitottságától” függ. Ez alapvető szemléletváltást igényel tulajdonosi, használói és tervezői oldalról egyaránt.

A KÉK a Szervita téri irodaházban, 2008-ban, a tervezett lebontás előtti hónapokban

Az [adaptív város 6] esemény keretében a Lakatlan e szemléletválás irányában kíván továbblépni, és egyedi, de modellé alakítható konstrukciót kialakítani egy budapesti példán keresztül.

Paul Oudeman az Ontwikkelingsbedrijf Gemeente Amsterdam fejlesztőcégnél, Amszterdam város önkormányzatának megbízásából dolgozik a kihasználatlan irodaterek megtöltése érdekében. Korábban ingatlanügyi tanácsadóként dolgozott az önkormányzatnál, megvalósíthatósági tanulmányoknál, városi ingatlanfejlesztéseknél, bérleti díjrendszerek kidolgozásánál.

A program a Stimuleringsfonds Creatieve Industries és Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával, Budapest Főváros Önkormányzata Rögtön jövök! programjával együttműködésében jött létre.

Két nagyon különböző városi helyzetből érkező, de hasonló urbanisztikai elveket képviselő vendég érkezik a Rögtön jövök Projekt Galériába most szombaton:
Marcis Rubenis a rigai üres épületek elérhetővé tételén dolgozó Free Riga 2014 alapítójaként szervez kampányokat, térképez ingatlanokat és közvetít önkormányzatok és lakosság közt.
Roy Fabian a tel-avivi önkormányzat várostervezési osztályával együttműködve segít a DIY kultúra és művészetek városfejlesztési stratégiákba integrálásában.

A Free Riga 2014 célja, hogy a lett főváros kihasználatlan tereit hozzáférhetővé tegye a lakosság és kulturális, közösségi funkciók számára – hogy a parlagon heverő magántereket közterekké alakítsa. Indulásuk óta megvalósítottak egy sikeres figyelemfelhívó kampányt, számba vették Riga üres épületeit, elkezdtek tárgyalni önkormányzatokkal és beszélni, területeket bejárni helykereső szervezetekkel.

Az utóbbi években Tel-Aviv várostervezői osztálya egyre nagyobb érdeklődést mutat a kultúra és művészet eszközeit a városfejlesztés folyamataiba integráló módszerek iránt. Tel-Aviv független kulturális szcénája partnere lett az ilyen irányú városi kísérleteknek. Egy, a DIY (Csináld magad!) kultúra és művészet városmegújításban játszott lehetőségeit vizsgáló átfogó analízist követően egy pilóta projekt indult el Neve Shaanan belvárosi kerületében.

Mārcis Rubenis kreatív vállalkozó, aktivista és workshop szervező. A Free Riga 2014 üres rigai épületek kreatív, kulturális és szociális megnyitásáért dolgozó szervezetének alapítója. 2006-ban aktívan részt vett egy rigai magasház több szempontból is jogtalan megépítése ellen szerveződő mozgalomban, később pedig a civil lakosság és az önkormányzat közti közvetítésben. Mārcis emellett a közösségi térképezéssel foglalkozó www.stakeholde.rs és az idejuTALKA kollaboratív workshop módszertan alapítója, mely utóbbit a Balti térség nagyvállalati, önkormányzati és állami szervezetivel alkalmazzák.

Roy Fabian építész és képzőművész, aki tevékenységében mindkét területet kombinálja a város fejlődési folyamatainak megértéséhez. Tel Aviv önkormányzatának megbízásából végzett kutatást, amely a város történelmének, tervezésének, emlékeinek, kultúrájának és művészetének keresztmetszetében vizsgálta a városi folyamatokat.  Képzőművészként a közösségi művészeti alkotással, a közönséget bevonó installációkkal dolgozik. Társművészekkel létrehozott projektjei elsősorban köztéri események, független művészeti fesztiválok és a DIY kultúrát népszerűsítő projektek.

[variations for vacancy] A sorozat előadásai a legfrissebb, üres épületekhez és azok újjáélesztéséhez köthető kezdeményezéseket mutatják be a világ minden tájáról.

Az esemény Budapest Főváros Önkormányzata Rögtön Jövök! és Kortárs Építészeti Központ Lakatlan programjának együttműködésében valósult meg.

A beszélgetés résztvevői:
Király Gabriella (Budapesti Kereskedelmi Iparkamara)
Szabó Gyöngyvér (KÉK – Kortárs Építészeti Központ)
Szendrei Zsolt (BME Urbanisztika Tanszék)
Szerdahelyi-Németh Klára (Corvinus Egyetem, a Rögtön Jövök! program ötletgazdája)
Dr. Tas Krisztián (a II. Kerületi Városfejlesztő Zrt. igazgatója)

Moderál: Polyák Levente (KÉK – Kortárs Építészeti Központ)

Online anyagok:
Az esemény letölthető összefoglalója: [LKT] Belvárosi üzletek – Virágzás vagy hanyatlás
@ Szendrei Zsolt prezentációja: szendrei_zsolt_eloadas_lakatlan_PUBLIKALASRA
@ Szerdahelyi-Németh Klára prezentációja: Az átalakuló városi “földszint” – Problémák és lehetőségek

Fotók az eseményről.

A Wiener Rad-WG ötlete, hogy az üres bécsi földszinti üzlethelyiségek biztonságos kerékpár tárolóként, információs és tájékozódási központként működjenek.

A programról

A Budapesten szembetűnő üres kirakatok jelensége nem egyszerűen a városkép kérdése. Miközben a kiskereskedelem működése tükrözi a lakók fogyasztási kedvét és szokásait, az üzletek nem puszta elszenvedői a gazdasági átalakulásoknak. A vásárlóutcák virágzásában vagy hanyatlásában fontos szerepe van az intézményes szereplőknek is: utcaklaszterek és tematikus utcák, a kerületeket összefogó egységes megoldások, a városi földszint új funkcióinak keresése, intelligens adatbázisok építése és pop up megnyitások lehetővé tétele mind napirenden lévő témák Budapesten – most a legbeavatottabbaktól kérdezhettek tervekről, stratégiákról, dilemmákról.

Milyen módszerek léteznek a kiskereskedelem felvirágoztatására? Milyen eszközökkel rendelkeznek az önkormányzatok, a kamarák és a tervező szakmák az üzletek menedzselésében? Milyen veszélyeket rejteget az ingatlanpiacba való beavatkozás? Milyen alternatív megoldások vannak Budapest horizontján az egységes megoldások tekintetében? És egyáltalán, hány méter üres kirakat található ma Budapesten? Ezeket és további kérdéseket tesszük fel a Rögtön jövök! Projekt Galéria következő beszélgetésén.

Queens Parade (London, UK) – A Meanwhile Space által újratöltve

A Rögtön jövök! utcai installációi egy online adatbázishoz kapcsolódnak, melyek egy, a BKIK által kezelt online felületen tartják számon az üres önkormányzati üzleteket. Az oldalra az önkormányzatok maguk tudják felölteni az adatokat.

[Rögtön jövök!] A Rögtön jövök! Budapest Főváros programja az üres üzletek újrahasznosításáért, a Lakatlan szakmai partnere és támogatója. Információ: rogtonjovok.hu/rolunk

Az esemény Budapest Főváros Önkormányzata Rögtön Jövök! és Kortárs Építészeti Központ Lakatlan programjának együttműködésében valósult meg.

2014. április 25. 18.00
Rögtön jövök! Projekt Galéria (1052 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16.)
Excuse me, which is this city? – Hogyan hasznosulnak újra a szocializmusban létrejött műemlékek és épületek? Georgi Stanishev bolgár építész előadása (angol nyelvű!)

The histories of the city of Sofia, in particular from the liberation in the late 19th century, show us how its leaders, builders and inhabitants developed a rather loose conception of memory and the intrinsic identity of their monuments. This general attitude made possible for some extreme and in many ways paradoxical reversals in the lives of important monuments and their role within the city. The lecture will focus on some radical cases of reuse, destruction and rebirth, demonstrating the continuation of these phenomena and the manner in which they generate Sofia’s urban consciousness of the present.

Georgi Stanishev is an architect and researcher. In 2013 he founded with Nicolas Duru, Can Onaner and William Parlon Documents Architecture Urbanisme in France. He is a Phd Student and an assistant teacher at the Paris-Malaquais School of Architecture in France and the University for Civil Engineering and Architecture in Sofia, Bulgaria. Since 2012, he is making a Phd research on the history of architectural discourses in the countries of Central and Eastern countries during the post-war period. This work takes the form of a comparative analysis of the architectural frames within the different countries and questions the existence of common creative and ideological attitudes, specific to the geopolitical region.

További információ.

A BME alkotóhét programja

Az alkotóhét témája:
Olyan pontokat keresünk a Duna mentén, ahol a hely maga, vagy valamilyen furcsa szituáció közelebb hoz bennünket a vízhez. Szeretnénk feltérképezni, valamilyen módon megjelölni és mások számára is bemutatni azokat. Közösen gondolkozni arról, hogy minimális beavatkozásokkal, hogyan lehetne elérhetővé tenni és bekapcsolni a város életébe, akár ideiglenesen is az arra érdemes folyóparti helyeket. A cél egy olyan közös guide létrehozása, amely megmutatja az adott pontokat és felvillant néhány lehetséges alternatív használatot.

Program

Fonyódi Mariann PhD-Deigner Ágnes

Urban Public Design és alternatív városi térhasználatok – előadás
Egyre inkább előtérbe kerül a városmegújítási folyamatokkal és a városi térhasználatokkal kapcsolatosan a környező lakosság, a városlakók tájékoztatásának kérdése. Sokszor az döntheti el egy-egy projekt sorsát, hogy kihez jut el a híre, és kiket tud megszólítani, illetve megnyerni magának az ügy. Nagy szerepe van ebben az átadott információ milyenségének, és nem utolsó sorban a hozzá társított design-nak is.

A városi kontextusban ábrázolt betört ablakok, málló vakolat, harsány színek, megbontott ritmusok a működésképtelenségre, funkcióvesztésre és használaton kívüliségre mutató jelek Nemes Márton képein. Ez a jelenség hívta életre a fővárosi kezdeményezésű Rögtön Jövök! programot is mely a budapesti üresen álló üzlethelyiségek sorsának alakulásával foglalkozik. Bár egy üres üzlethelyiség mást üzen a városlakónak, a művésznek vagy a műélvezőnek, végső soron ugyanahhoz a problémához jutunk vissza: rákérdezünk az épület múltjára, az üresség okaira, és átmeneti vagy hosszabb távú sorsára.

Nemes Máron: Open blocks

Egy projekt, egy kép párbeszédet kezdeményez, érzékenyít, nézőpontokat ütköztet. Míg valakinek a személyes emléke fűződhet egy-egy helyhez, más esetleg vállalkozásához szükséges térként kezeli az üres ingatlant, addig a festő számára egy-egy üres üzlet erős vizuális hatással bírhat.

Nemes e képi hatás közvetítésével értékítélet nélkül állítja, hogy átmeneti korban élünk, az ideológiai és gazdasági érdekek változására, a modernizmus építészeti örökségéhez való különböző hozzáállásokra lehetünk figyelmesek napjainkban. A képein megfigyelhető változatos technikák és anyagok, felépített sajátos architekturális rendszer, az absztrakt és figurális közti érzékeny lavírozás, a geometrikus rend és a rendbe bekúszó káosz a világ városainak átmenetiségére, változásának folyamataira irányítja nézője gondolatait.

A kiállítás a Deák Erika Galéria közreműködésével jött létre.

A kiállítás megtekinthető 2014. március 25-től 2014. április 11-ig, minden hétköznap 14.00-19.00 óráig. MEGHOSSZABBÍTVA: 2014. április 17-ig

A kiállítást megnyitja: Polyák Levente városkutató

Folytatjuk a közös gondolkodást az ideiglenesen Nyugati Grundnak keresztelt terület (azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő, a Nyugati pályaudvar, Podmaniczky utca és Ferdinánd híd által határolt terület és a rajta található évek óta üres épületek) átmeneti, közösségi hasznosításának témájában.

A 2014. március 20-i workshop témái:
1. folyamat tervezés különböző időtávokra
2. közösségi tervezés ütemezése, módszerei (civil és lakossági bevonás)
3. a fenntartás, üzemeltetés modelljei

Az eredmények esti prezentációján lehetőség nyílik vitára, az ötletek, konstruktív kritikák, félelmek megosztására.

A workshopra korlátozott számban tudunk befogadni embereket, elsősorban informatikusok, közgazdászok, építészek, tájépítészek, urbanisták, szociológusok jelentkezését várjuk önéletrajzzal, motivációs levéllel 2014. március 14. éjfélig a lakatlan@kek.org.hu email címre.

A csepeli Görgey Artúr Általános Iskola egykor és ma (Forrás: csepel.info / 21.kerulet.ittlakunk.hu)

A tömeges iskola-összevonásokhoz és bezárásokhoz vezető folyamatok itthon összefüggtek a kilencvenes években kezdődő, mai napig lezárulatlan változásokkal. Az iskolabezárásokat eredményező egyik legkézenfekvőbb ok a népességszám alakulása. A folyamatosan csökkenő óvodáskorú és iskoláskorú generáció lélekszáma, azaz a társadalom elöregedése hozzájárult a fejkvótán alapuló finanszírozási rendszer szerint működő intézmények nehézségeihez. (Ugyanakkor a csökkenő gyermeklétszám ellenére például 1990 és 1995 között az intézmények száma emelkedett…)[1] Ezekre a változásokra  reagált és sajnos sokszor ráerősített a hivatalos állami döntéshozás és törvényalkotás. A közigazgatási rendszer átalakulásával 1990 után egy erősen decentralizált, helyi és intézményi autonómiát támogató oktatási rendszer alakult ki, gyakran az irányításhoz szükséges helyi szakmai kompetenciák megléte nélkül. A központi szintű döntések ugyanakkor éppúgy érvényben voltak tevékenységükre, és sokszor eltérő kívánságokat fogalmaztak meg az EU-s, alapítványi vagy megyei szervek, melyek az anyagi forrásokat biztosították számukra – olykor igen szigorú feltételek mellett.[2]

Az egykori Bay Zoltán Elektronikai Szakközépiskola és Műszeripari Szakiskola (Lőrinc utca 40., Újpest) 2008 óta áll üresen. Fotó: Keresztes István

A demográfiai csökkenés, a szabad iskolaválasztás és az iskolák közti versenyhelyzet szegregációs folyamatok elindulását jelentette, ami az intézményi szabad férőhelyek eltérő betöltöttségéhez vezetett. Ezt a folyamatot erősítették a kistérségi társulásokat megcélzó intézkedések 2004-2005-ben, illetve a 2007-es törvények és rendeletek (Közoktatási Törvény[3]).

Hogy melyik iskola került végül bezárásra, abban az építészeti elavultság is fontos szerepet játszott. Sok esetben a mai elvárásokat nem kielégítő, korszerűtlen, vagy nem akadálymentesített épületeink egyúttal magas épített értéket képviselnek.[4] És itt most nem csak az egyes épületek műemlékvédelmi értékére kell gondolni (sok századfordulós, szecessziós, kvalitásos épület jutott a bezárás, így a gyors ütemű pusztulás sorsára), hanem arra, hogy a város lakóinak személyes és kollektív narratív emlékezetévé vált egy-egy óvoda, iskola, amelyekhez esetenként egy-egy család több generációját fűzik fiatalkoruk történetei. Az oktatási intézmény a tanulás, műveltség szimbóluma: a megüresedő épület hasznosítása pozitívan hathat a közösségre, melynek tagjai a bezárás látszólagos indokoltsága ellenére is úgy érezhetik, hogy valamit elvettek tőlük (erre utalnak az egyes bezárások idején szerveződő aláírásgyűjtések, a fenntartás melletti tüntetések).

A közoktatási épületek hasznosítása sok esetben új funkció kialakításával, vagy az eredeti funkció átértelmezésével jár ‒ egy szélesebb oktatás-fogalom használatával más kulturális funkció betöltésére is lehetőséget nyújthat egy-egy épület.

A már nevében is sokat sejtető hatodik kerületi ISKOLA egy régi oktatási intézmény hasznosításának példaértékű esete. Az épületben működő iskola és kollégium megszűnte után az ingatlan 2001-től 2008-ig üresen állt.[5] Később a Tűzraktér működött az épületben a foglaltházak „mintájára”, kezdetben ingyen, majd később havi 150.000 Ft bérleti díjért, amíg jelentős köztartozást felhalmozva végleg be nem zárt 2011-ben. Helyére az ISKOLA költözött 2012-ben, 15 évig vállalva az épület állagmegóvását, illetve ígéretet téve arra, hogy a Tűzraktér idején a hátsó szárnyban alkotó művészeknek továbbra is helyet kapjanak. A vendéglátó és hostel funkciót betöltő épület belsőépítészei bátran nyúltak az iskolákkal kapcsolatos képzettársításainkhoz. Így kapott helyet az épületben egy LED-ekkel megvilágított csontváz (ismertebb nevén Samu). A helyiségek szintén diákéveink hangulatára apellálnak: a volt kollégiumi szobából Házibuli tér lett, az alagsorban Pinceklub, a régi tornacsarnokból pedig Koncert- és színházterem.

Étterem a Hegedű utcai Iskolában. Forrás: iskola.org

Az utóbbi években megüresedő iskolák és a sorra tönkremenő, független alkotótársulatok szempontjából is kiemelkedő sikernek tekinthető a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház megnyitása. Az Inkubátorházat megálmodó Kulcsár Viktória, a FÜGE Egyesület vezetője 2012-ben írta alá a Fővárossal az 5+5 évre szóló szerződést és a 3 évre szóló közszolgálati megállapodást. Az épületet az új bérlők körülbelül 40 millió forintból hozták rendbe a beköltöző közel 40 társulat és az új használatok ‒ színházterek, irodák, próbatermek, kiállítóterek ‒ számára. A FÜGE a Fővárostól a bérleti díj 80%-át kapja vissza éves támogatásként, így csak a rezsit és közös költséget kell hónapról hónapra kitermelniük. Az épület most teljes kihasználtsággal működik, legfőbb bevételteremtő funkciója a földszinti büfé. Az Inkubátorház nem csak hatalmas anyagi segítséget jelent a beköltöző társulatoknak, de lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre, közös munkára. A FÜGE produkció eredeti céljainak megfelelően segíti a függetleneket a bürokrácia útvesztőjében és menedzsmentben, ami a közös helyszínnel még hatékonyabbá vált. A környékbeli kulturális helyszínekkel, mint például a Millenáris Parkkal vagy az Átrium Film-Színházzal való együttműködés pedig azt mutatja, hogy a Jurányi a városszövetben is megtalálta helyét.

Fotó: facebook.com/JuranyiProdukciosInkubatorhaz

Az országhatárt átlépve, a német fővárosban is találunk egy nagyon sikeres kezdeményezést. Berlin Lichtenberg városrészében egy elhagyatott óvodát alakítottak kreatív központtá. A vállalkozás célja, hogy mindenekelőtt olyan iparágak képviselőinek adjanak lehetőséget kibontakozásra, akik kiemelt kreatív munkát végeznek, legyenek divattervezők, fotográfusok, vagy kommunikációs designerek.[6] Többek között a hajdani óvoda pincéjéből nyomda, a termeiből különféle műhelyek, konferenciatermek és fotómunkálatok számára alkalmas terek kerültek kialakításra. A szakemberek rendelkezésére bocsátott eszközök közös használata nemcsak egy nagyon gazdaságos munkamódot tesz lehetővé, hanem a különböző szakmák közti kapcsolatok kialakítására, gyümölcsöző együttműködések megvalósítására is ösztönzi az épületben rövidebb vagy hosszabb ideig alkotókat. A külvárosi 1000 négyzetméteres ingatlan előnye a hozzá kapcsolódó mintegy 4000 négyzetméternyi zöldfelület, mely a belvárosban csak nehezen lett volna elérhető. Az sem utolsó szempont, hogy a projekt segítségével egy kevésbé frekventált városi terület került a figyelem középpontjába és munkalehetőséget teremtett a környéken lakóknak (egy hölgy varrónőként, míg egy helyi férfi „házmesterként” vesz rész a kezdeményezésben).

A Tutaj Projekt egy 13. kerületi elhagyott óvodáért és értékes kertjéért küzd, ahol a helyi lakosokkal közösen mintakertet hoznának létre és közösségi, oktatási programokat szerveznének. Forrás: facebook.com/TutajProjekt

Bár egy sok tekintetben szigorú szabályokkal jellemezhető középülettípusról beszélünk, mégis az adott épület speciális karaktere és lehetőségei (védettség, megközelíthetőség, állapot, helyi erőforrások) megszabják alakíthatóságának mértékét, felhasználhatóságának olykor igen nagy játékterét, ami kivételes lehetőség lehet egy-egy terület városi körforgásba való (vissza)kapcsolására, az épület megmentésére és nem utolsó sorban az üres ingatlanok iránt érdeklődő csoportok tevékenységének segítésére.

Pintér Éva írása

Date: March 5, 2014
Venue: Coming Soon Project Gallery (Budapest, V. District, Kossuth Lajos street 14-16.)
Further programmes on the 6-7th of March: workshops about empty schools in Budapest. Find details here.

Vacant spaces could be results of fiscal policies or the city’s reconstruction and development mechanisms. Sometimes they emerge simply because they fall outside of the urban environment’s functional and productive circles; while other times they are perceived as phenomena, which grow parallel to deindustrialization, suburbanization or shrinkage. The particularity of vacancy is embedded in its specific context and culture.
Istanbul is a city of temporariness and informality since the 15th century. After the cession of the city, immigrants to Istanbul were allowed to occupy the vacant buildings. Since then, Istanbul has witnessed and sometimes dealt with vacancy tied to a variety of periods, contexts and reasons to the vacancy. One of the many cases is about a school building dating back to 1853, which belongs to the Greek minority living in Istanbul. Since the number of Greeks in Istanbul has significantly decreased until the present day, this community school has had no students for many years. The school administration has been working on transforming the building, ultimately into a cultural centre.

The project explored the concepts of vacancy and re-use in Galata Greek School, through a matchmaking process. The changing function of the building, the upward mobility of the neighbourhood, reviving the identity of the school in the collective memory of the Greek community, the monument status of the building were some of the several considerations in the project. A series of activities were organised to fully grasp these dimensions of re-use. Experts from the Netherlands, Turkey and Greece first developed a vision and mission for Galata Greek School. Questions on how the building should re-integrate with the neighbourhood and Istanbul, how it should represent the community, how the original design of the building will correspond to the programming and the management, and the regarding articulations were studied. Strategies were drawn for short, mid and long term including architectural, programming and management scenarios. Vision, Context, Phasing appeared as key elements of the project.

During this lecture, vacancy and re-use in Istanbul will be discussed in general and the case of Greek School re-use project will be presented, touching upon matchmaking process as a working method.

This project was commissioned by the Netherlands Architecture Institute and the Galata Greek School NGO. The offices that participated in the Matchmaking Project were: O+A, Perplekcity, Studio Iris Schutten, ABOUTBLANK, Doepel Strijkers Architects, Group A, ZU Mimarlık, Eva de Klerk, Dafni Mimarlık.

Merve Bedir

Merve Bedir graduated as an architect from the Middle East Technical University in Ankara in 2003. She was involved in a variety of architectural design projects in Turkey, Egypt and Georgia until 2008. Since then, she has been conducting her PhD research on user behaviour and consumption at Delft University of Technology. She was involved in various projects about urban regeneration and re-use funded by the European Union. Her office, Land+Civilization Compositions, co-curated two projects for the Netherlands Architecture Institute.

Jason Hilgefort studied urban design at The University of Cincinnati and architecture at The University of British Columbia. His work experience ranges from New York to Mumbai. From 2000 to 2004 he worked with renowned Sustainable Urbanist Peter Calthorpe. He joined Maxwan A+U in 2007, as the project leader for Barking Riverside, London. Jason lead Maxwan’s numerous competition victories in Helsinki, Basel, Kiev, Brussels, Ostrava, Antwerp, Hannover, and Lithuania. He won Europan 11 in Vienna, and in 2012 he founded the office Land+Civilization Compositions for urbanism, architecture, landscape, art, and research. He is also a contributor to uncube magazine.

The programme is supported by Stimuleringsfonds Creatieve Industrie and Norvég Civil Támogatási Alap.

Mind a bejárás, mind az ezt követő beszélgetés rendkívüli népszerűségnek örvendett, ajánljuk a fotóalbumot és az Urbanista beszámolóját.

Az eseményen három oldalról ismertették a területre vonatkozó terveket, a prezentációkat innen tölthetitek le:
Finta Sándor Budapest Főépítésze az átmeneti hasznosítás szerepéről beszélt az új Integrált Településfejlesztési Stratégiában, különösképp a Nyugati pályaudvar melletti terület vonatkozásában. Prezentáció: Nyugati Grund_BFO_Finta_140206
Matus István Terézváros Főépítésze bemutatta a Terézvárosi Önkormányzat terveit az átmeneti, szabadidős, rekreációs hasznosításra vonatkozóan. Prezentáció: Nyugati Grund_Terezvaros_140206
Szőllőssy Balázs a KÉK LAKATLAN_Töltsd újra! programjának civil pályázója a terület komplex, kerékpáros-kulturális fejlesztési lehetőségeiről beszélt. Prezentáció: Nyugati Grund_Podmaniczky Kozossegi Ter_140206

Az eseményen megígértük, hogy lesz folytatása a közös gondolkodásnak. Örömmel jelentjük, hogy a Nyugati Grund átmeneti hasznosításáról legközelebb március közepén hirdetünk meg nyilvános tervezői workshopot, aminek egyik témája a közösségi tervezési folyamat kidolgozása (ütemezése, metódusai, platformjai), másfelől az átmeneti hasznosítás folyamatának, fenntartható programjának tervezése lesz. Ide várunk mindenkit, aki helyi lakosként, civilként, szakmai érdeklődőként szeretne bekapcsolódni a közös gondolkodásba. Aki semmiképpen nem szeretne lemaradni az eseményről, az iratkozzon fel hírlevelünkre és kövesse a Lakatlan Budapestet a Facebookon!

1. Clumsy City (FR) live
Starting form the postulate that the vulnerability defines durability of the city, the project is designed as a manual for the users and the planners, distinguishing in time and space various tools that can answer and overlap at the same time in order to fabricate a moldable, poetic, clumsy city.
www.clumsycity.com

2. Chmararosinke (AUT) skype
Design collective from Vienna focusing on the socio-cultural and functional aspects of our objects. Their projects and designs are trying to empower people with strategies of an ecologically and socially sensitive way of defining our spaces.
chmararosinke.com

3. Kultúrgorilla (HU) live
The Hungarian design managment group’s most recent project, DIYsigner focuses mostly on the democratisation of design, the power of collaboration and the DIY movement as aids to gain back the control over our own life in the city.
diysigner.kulturgorilla.hu

4. SKINN (UK) skype
SKINN is a multi-disciplinary design agency working to make the Shalesmoor, Kelham Island & Neepsend area better for the local businesses, residents, and organisations. Many of their projects are trying to provide tools and knowledge for temporary space users.
www.skinn.org.uk

Vendégünk Christian Hermansen-Cordua, az Oslo School of Architecture and Design (AHO) professzora és Barbara Elisabeth Ascher, az AHO munkatársa.

Christian Hermansen-Cordua építész, várostervező (Oslo, Norvégia). A nemzetközi SCIBE (Hiány és kreativitás az épített környezetben) projekt tagjaként kutatja a szűkösség és bőség (mindkét irányú), hirtelen bekövetkező változásának társadalmi hatásait és ezek építészeti, design vonatkozásait. Egyetemi oktatóként célja, hogy hallgatói testközelből ismerhessék meg ezeket a helyzeteket, illetve hogy a terveiket saját maguk kivitelezzék a időbeli és anyagi keretek szűkössége, illetve a helyi környezeti adottságok kihívásait leküzdve. “Hiány és kreativitás a X. szélességi fokon” c. kurzussorozatán (pl. scl33.aho.no) világszerte terveznek és építenek szociálisan érzékeny installációkat diákjaival, jelenleg egy közösségi házat a 2010-es földrengés sújtotta chilei Pumanque-ban. A SCIBE projekt részeként 2011-ben tartott kurzusán hallgatóival a több mint 30 üresen álló oslói középület lehetséges köztes hasznosításaira dolgoztak ki terveket (scarcityinabundance.wordpress.com).

Barbara Elisabeth Ascher építész, várostervező. 2006-ban szerzett diplomát a Bauhaus Egyetemen, dolgozott Ausztriában, Egyiptomban és Norvégiában, ahol nemrégiben csatlakozott az Oslo School of Architecture and Design doktori iskolájához, kutatási területe a támogatott bérlakás program Oslóban.

PROGRAM ITT.